Írta: a Minikids szakmai csapata · Frissítve: 2026. október 7.
Lement a láz, a gyerek újra ugrál a kanapén, és jön a kérdés: holnap mehet már oviba? Nincs egyetlen óraszám, amely minden betegségre érvényes, de van néhány biztos fogódzó, amely segít nyugodtabban dönteni.
Végigvesszük, mit mond ténylegesen a jogszabály az igazolásról, mikor mehet vissza a gyerek a leggyakoribb ovis betegségek után, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni. Ez a cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti a gyermekorvos véleményét, és a ti óvodátok házirendje eltérhet az itt leírtaktól.
Az óvodai hiányzás szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. paragrafusa rögzíti, a hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytár oldalán olvasható. Az alapelv egyszerű: „Ha a gyermek, tanuló beteg, az orvos határozza meg, mely időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt.”
Röviden: a hiányzást igazolni kell, de nem mindig orvossal. Betegségnél két fő út van. Az egyik a szülői kérelem: ha a házirend megengedi, a te írásbeli kérésedre az óvoda engedélyt ad a távolmaradásra. A másik az orvosi igazolás, amelyet a kezelőorvos, jellemzően a házi gyermekorvos állít ki. Ebben szerepel a távollét pontos vagy várható időtartama, az orvos pedig eldönti, milyen időszakra állítja ki. Ha az igazolás várható időtartamra szól, a hiányzás addig a napig igazolt. Ami viszont nincs igazolva, az igazolatlan hiányzásnak számít.
Fontos különbség, hogy a hiányzás igazolása és annak igazolása, hogy a gyerek újra mehet közösségbe, nem ugyanaz. A rendelet két helyzetben beszél olyan orvosi igazolásról, amely azt is kimondja, hogy a gyerek látogathatja az óvodát. Az egyik, ha az óvoda kérésére betegség gyanúja miatt orvosi vizsgálaton volt: ilyenkor a szülő kérésére az orvos igazolja a vizsgálatot, és ha a gyereknek nem kell otthon maradnia, azt is, hogy mehet oviba. A másik, ha egy jogszabály kifejezetten megköveteli, hogy az orvos igazolja, hogy a gyerek a betegsége után ismét egészséges. Általános, minden betegség után kötelező „meggyógyult, mehet” papírt tehát a rendelet nem ír elő. Az óvoda házirendje ettől függetlenül kérhet ilyet, ezért a legegyszerűbb, ha még egészséges napokon megkérdezed az óvónőt, náluk mi a szokás.
Ha orvosi igazolás kell, nem feltétlenül papírt viszel. Az 1997. évi XLVII. törvény 27/A. paragrafusa szerint az igazolást kiállító orvos a szülő kérésére az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) keresztül soron kívül továbbítja a dokumentumot az intézménynek, amely a távolmaradás hiteles igazolásának tekintendő. A törvény szövege a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el. Hogy a ti óvodátok elfogadja-e így vagy papíron kéri, azt érdemes egyeztetni.
Sok szülő keres hivatalos óraszámot, például hogy hány óra láztalanság után mehet újra közösségbe a gyerek. Magyar hatósági szabályt erre nem találtunk, sem a rendelet, sem az Egészségvonal oldalai nem adnak meg ilyen értéket.
Amire támaszkodhatsz, az egy szakmai ajánlás. A Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Biztos Kezek Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társasága 2020-ban, a német Robert Koch Intézet és a Német Gyermek- és Serdülőgyógyászati Akadémia (DAKJ) javaslata alapján készítettek közös táblázatot szülőknek. Eszerint lázas náthánál, légúti fertőzésnél akkor mehet vissza a gyerek, ha már több mint 24 órája nincs láza vagy hőemelkedése. A táblázat két fontos szempontot is kiemel: közösségbe csak olyan gyermek menjen vissza, aki már nem jelent fertőzésveszélyt a társaira. A visszatéréshez a jó közérzet és a megfelelő általános állapot is elengedhetetlen.
Az Egészségvonal lázról szóló oldala szerint a 38 °C feletti testhőmérséklet minősül láznak, míg a 37 és 37,9 °C közötti érték hőemelkedésnek. Hároméves kor felett hónaljban célszerű mérni, a homlokhőmérő használatát pedig az oldal a pontatlansága miatt nem javasolja. A lázmérők közti különbségekről a lázmérő-választásról szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Ha alvó gyereknél gyors tájékozódást szeretnél, a THEO infrás hőmérő a homlok mellett a fülben is mér, jelenleg 5 980 forint, a többi típust a lázmérők között találod. Arról viszont, hogy mehet-e oviba, a hónaljban mért érték alapján dönts, ne pedig a homlokmérő eredményére támaszkodva.
A nátha más eset. A gyerekek évente akár tízszer is megfázhatnak, írja az Egészségvonal, ezért a téli időszakban egy ovisnál a folyó orr szinte állandó kísérő. Ugyanez az oldal azt tanácsolja, hogy ha a tünetek tíz napnál tovább tartanak, vagy a gyerek nem eszik, nem iszik, keresd fel a háziorvost, nyaki vagy tarkótáji merevségnél pedig sürgősen orvosi segítség kell. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) iskolai útmutatója szerint enyhe köhögéssel, náthával, torokfájással mehet a gyerek, ha egyébként jól van és nincs magas láza.
A hazai szakmai ajánlás, vagyis a fenti 2020-as gyermekorvosi táblázat szerint a gyerek leghamarabb 24-48 órával az utolsó hányás vagy hasmenés után mehet vissza közösségbe. A 48 órás szabály, amivel sok helyen találkozhatsz, brit eredetű: az NHS és a brit népegészségügyi hivatal (UKHSA) kizárási táblázata szerint a gyerek addig maradjon otthon, amíg az utolsó hányás vagy hasmenés óta 2 teljes nap tünetmentesen el nem telik. Erre sem találtunk magyar hatósági, óraszámban meghatározott szabályt, ezért a gyermekorvossal egyeztesd.
Az Egészségvonal hasmenésről szóló oldala két helyzetet emel ki: hat év alatti gyermeket orvoshoz kell vinni, ha a hasmenés több mint két napja tart, és haladéktalan kivizsgálás szükséges, ha a széklet véres, nyálkás vagy szurokfekete. Közben figyeld a kiszáradás jeleit is: sötét színű, kevés vizelet, fokozott szomjúság, száraz, petyhüdt bőr.
A leggyakoribb ovis betegségeknél a hazai és a brit útmutatás néha eltér. Itthon a magyar szabály és a gyermekorvos az irányadó, a külföldi adatot csak kiegészítésként írjuk le.
Amíg a betegség tart, két szintet érdemes fejben tartani.
Ügyelet, 1830: az Egészségvonal ügyeleti tájékoztatója szerint 16 és 8 óra között az 1830-as számon érhető el a felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet. Ide fordulj például nagyon magas láznál, amely vény nélkül kapható gyógyszerre nem szűnik, vagy hirtelen kialakuló, nem múló fájdalomnál vagy görcsnél. Hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 8 és 14 óra között a járásközpontokban személyesen is működik háziorvosi ügyelet.
Mentő, 112: a fent hivatkozott, lázról szóló oldal azonnali ellátást javasol, ha a gyerek bágyadt, aluszékony, görcsrohama van, a kiszáradás jeleit mutatja, pontszerű bevérzéseket látsz a bőrén, vagy a láz több mint 3 napja tart. Ilyenkor keress fel sürgősségi ellátóhelyet, vagy hívd a 112-t. Lázgörcsnél akkor hívj mentőt, ha a görcs 5 percnél tovább tart, a gyerek szája elkékül, a roham után nehezen lélegzik, vagy fejsérülést szenvedett.
A betegség után a gyerek gyakran fáradékonyabb, és az is előfordul, hogy újra nehezebben válik el tőled a reggeli búcsúnál. Ez természetes, a beszoktatásról szóló cikkünk rövid, kiszámítható búcsúra vonatkozó tippjei ilyenkor is beválnak.
Az óvodakezdés további gyakorlati kérdéseiről, a napirendtől az uzsonnáig, az ovikezdésről szóló cikkünkben írtunk.
A hiányzást igazolni kell, és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint betegségnél két fő út van: az orvosi igazolás vagy az, hogy a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint az óvoda engedélyt adott a távolmaradásra. Hogy egy rövid betegségnél elég-e a szülői kérelem, azt a ti óvodátok házirendje dönti el, ezért ezt érdemes még egészséges napokon megkérdezni az óvónőtől.
Erre magyar jogszabályban vagy hatósági útmutatóban nem találtunk óraszámot. A Magyar Gyermekorvosok Társasága és két gyermekorvosi szakmai szervezet 2020-as közös ajánlása szerint lázas nátha, légúti fertőzés után a gyerek akkor mehet vissza, ha már több mint 24 órája nincs láza vagy hőemelkedése. Ez szakmai javaslat, nem kötelező szabály, és a gyerek általános állapota is számít, ezért a végső szót a gyermekorvos mondja ki.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága és két társszervezet 2020-as ajánlása szerint a gyermek leghamarabb 24-48 órával az utolsó hányás vagy hasmenés után térhet vissza a közösségbe. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) és a brit népegészségügyi hivatal (UKHSA) ennél egyértelműbb, ott 2 nap, vagyis 48 óra a javaslat. Ha a hasmenés két napnál tovább tart, hat év alatti gyereknél az Egészségvonal tanácsa szerint fordulj orvoshoz.
Az Egészségvonal tájékoztatása alapján a beteg addig fertőző, amíg az utolsó hólyag is be nem pörkösödik, tehát addig ne menjen közösségbe. Az NHS szerint ez általában 5 nappal a kiütések megjelenése után következik be. A visszatérés napját egyeztesd a gyermekorvossal, az óvoda házirendjét is figyelembe véve.
Az Egészségvonal kiemeli, hogy a fertőzés rendkívül ragályos jellege miatt különösen fontos a közösség kerülése kéz-láb-száj betegség esetén. A brit ajánlás ennél engedékenyebb, de itthon a hazai útmutatás és a gyermekorvos a mérvadó. Mivel a vírus a gyógyulás után még hetekig ürülhet, a visszatérés után is érdemes gyakran kezet mosni.
Az 1830-as számon 16 és 8 óra között érhető el a felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet, például ha a nagyon magas láz vény nélkül kapható gyógyszerre sem szűnik. Ha a gyerek bágyadt, aluszékony, a kiszáradás jeleit mutatja vagy pontszerű bevérzéseket látsz a bőrén, az Egészségvonal szerint keress fel sürgősségi ellátóhelyet, vagy hívd a 112-t. Mentőt kell hívni akkor is, ha a lázgörcs 5 percnél tovább tart, elkékül a gyerek szája, vagy a roham után nehezen lélegzik.
